rég nem raktam fel szöveget, nem tudom, hiányzott-e bárkinek, most ez egy kicsit más, kicsit lájtosabb, és kicsit tudatosabban a köznek szánt apróság
szomorú de nem tudok változtatni a tényeken
ha jót akarsz magadnak ne másold az életem
szövegemre részegen feldobhatod mancsodat
de nem fogod megérteni a logikai kapcsokat
ez itt nem partytrekk ez csak az én mesém
lelkemből kiírom tiéd a vélemény
nem depis nem emo szimplán borongós
elgondolkodtató és néha szorongós
van benne szép is csak meg kell hogy lássátok
átért a buktatókon hiába várt rá sok
előtte még ezer és mégis megy tovább
mert erőt ad neki ha megpillant egy csodát
a hétköznapoknak apró gyémántjai
magányos szívének apró kis vágyai
ahol felcsillannak ott az éjszakában
benne vannak minden egyes szavában
megnyugtathatlak hogy nem vagyok normális
persze manapság a norma csak formális
holnaptól tormát is rakj rá a szendvicsre
mert ha futja rá a rendőr úgysem visz be
minden nap körbejár velem a bkv
aztán meg bedobok egy ászokot kétszázé'
jó lesz a hétvégém alszom majd délelőtt
aztán meg éjszakázom itt a gép előtt
suliban megtalálsz társammal egy padban
addig látsz boldognak amíg ő velem van
pár barát körbevesz velük is gondtalan
tucatnyi haveromhoz mindig van jó szavam
anyukám mellettem apukám lap szélén
azért még jól vagyunk csak van hogy nem kérném
féltesóm kimaradt a fél életemből
nem járunk össze de ha hív akkor veszem föl
foci az életem egyik fő rugója
számomra édes a kékek minden gólja
van aki társ ebben van aki megérti
hogy nekem ez mennyit segített túlélni
nekem a játék az ami csak szívből jön
mint ez a szöveg lángnyelv a jégföldön
híd át a túlpartra zsámbék a mocsáron
örömet okoz és én ezért komázom
másik a reppzene nekem csak magyarban
mert nekem számít a szöveg mit hadarnak
képek és rímjáték színes és érzelmes
persze van olyan mi nekem ellenszenves
fontos a tartalom na meg a gondolat
ami megoldhatja néha a gondokat
ebbe menekültem már sokszor eddig is
mondhatja rám nyugodtan bárki hogy dilis