Tegnap este a 90-es évek elektronikus/pop slágereit böngésztem a médiazsargonnal szólva "népszerű videomegosztó portálon" :D és sok olyan dal volt ezek között, melyek csupán azért tetszenek, mert halvány emlékeket, érzéseket idéznek fel egy letűnt(nek tűnő) korból, amikor én voltam amolyan "tini".
Egy bizonyos dal a sulidiszkók talán elmaradhatatlan kelléke, valahogy esszenciája volt azoknak az emlékeknek, melyek eszembe juttatták az amúgy gondtalan évek egyedüli frusztrációját. Ami a mai napig tart, így hát ezúton küldeném minden lánynak, aki valaha érdekelt, tetszett, akit szerettem, akit utálom hogy szeretek, akit én érdekeltem. Azoknak, akikhez nem mertem odamenni, akikkel beszéltem, de sosem mondtam el semmit, akik megbénítják az agyam, a nyelvem, akiknek más kell, akik friendzone-oltak. Akik csak jól néznek ki, de nem is értem őket, akik talán nem néznek ki olyan jól, de szuper jófejek, akik közel sem FHM-lányok, de nekem szebbek mint 100 címlaplány.
A nagyrészükhöz úgysem jut el.
